site builder

Barlangjaink

Gánti-barlang


      A barlang a Kápolna-pusztai völgy bal oldalán kimagasodó Angyallépcsõ fákkal takart sziklacsoportjában nyílik, kb. 15 m relatív magasságban. Két bejárata van, a bal oldali eredeti ovális szûk nyílás mellett, kb. 6 m-re jobbra található a mesterségesen tágított jelenlegi bejárati száda, amely már állva járható.
      Az Alba Regia Barlangkutató Csoport tagjai (Molnár Gy., Kárpát J.) elõször 1975-ben jártak a gánti fiatalok által már régóta látogatott üregben, amelynek elsõ irodalmi említése Kocsis Antaltól (1975.) származik. Elsõ kataszteri jellegû bejárása felmérése és leírása a csoport által készített barlang kataszter kapcsán történik (1979.), rendszeres feltáró és tudományos kutatásával ugyancsak a csoport foglalkozik 1990 óta. A barlang összes hossza ekkor 106 m volt.
      A csoport tagjai tágították ki a Bejárati-termet és a második bejáratot, vaslétrákat helyeztek el a Hasadék-teremben, valamint több ideiglenes klíma mérõhelyet alakítottak ki.
Mélyítést végeztek az Új-végponti-terem alján , illetve innen kisebb új szakaszokba is sikerült bejutni, továbbá feltárni a Galéria emeleti jellegû korábban ismeretlen részeit is.
      Befoglaló kõzete felsõ triász dolomit (alárendelten mészkõ) amelyben az üreg gyakorlatilag egy ÉK-DNY-i irányítottságú tektonikus eredetû, függõleges hasadék vonalán alakult ki a kõzetrétegek dõlésével módosítva.
A posztgenetikus hatások közül a hideg vagy langyos karsztvíz alatti oldódás a domináns.
Nagy formáiban a tektonikus jelleg az uralkodó, amelyet az irányítottságon túl a járatok alsó részén felhalmozódott nagy mennyiségû tömbös omladék is jelez.
      Kis formáiban a lekerekített, gömbüstös oldódás jellemzõ, valamint a bonyolult felszínû, szivacsszerû makroformák.
      Ásványos kiválásai gyakorlatilag nincsenek, néhány kisebb falrészen fejletlen cseppkõkérgezõdés, illetve kis szalmacseppkövek fordulnak elõ.
      A bejárati szakaszból tûzrakás nyomai, õrlõkõ darabok, recens állati csontmaradványok kerültek elõ a történelmi idõkbõl.
      A barlang kutatásának egyes éveiben rendszeres klímamérések történtek.
A barlang bejáratai nincsenek lezárva és a 13/1998. (V.6.) KTM rendelet szerint csak a DINPI engedélyével látogatható. Egyéb kiemelt védelmi státusza nincsen, legalább lezárása indokolt volna, fõként az önkényes látogatások és szemetelések miatt.
Jelenleg érvényes kutatási engedéllyel az Alba Regia Bkcs. (109/2000.) rendelkezik.
Bejárásához barlangjáró alapfelszerelés elegendõ, a Hasadék-terem kritikus szakaszán ideiglenes jellegû vaslétra segíti a közlekedést.
      A Gánti-barlang megközelítése Gánt községtõl délnyugatra kiinduló az országos kékjelzéssel ellátott földúton a legegyszerûbb. A település szélén található lovardánál az út északnyugatra fordul, a Kápolna-pusztára vezetõ völgybe. A völgy beszûkülésénél már messzirõl látható jobb oldalon az Angyallépcsõ sziklacsoportja, amelyben kb. 15 m relatív magaságban nyílik a barlang bejárata.
      A völgybõl a barlangot célszerû a sziklacsoport után található kis tisztásról megközelíteni, - eddig gépjármûvel is járható az út, a tisztástól könnyû sétával érhetünk a barlang bejáratához.
      A barlang bejárásához a két egymás közelében lévõ bejárat közül a mesterségesen kibontott állva járhatót válasszuk. A bejárati térben (egykori Gyökeres-terem) balra lefele haladva egy tágított átbújó után megnézhetjük a régi bejárat alatti elsõ fülkét.
      A barlangba az új bejárattal szemben lévõ keskeny hasadékon becsúszva egy kb. 1,5 m szintlépcsõ után érünk be, a Hasadék-terem felsõ szakaszába, itt megcsodálhatjuk a barlang talán legcsodálatosabb formáit, gömbüstjeit.
      Ezen a szakaszon lejtéssel lefelé haladva átmászva egy akna felett 8 m után érjük el a második aknát ahol egy ideiglenesen beszerelt létrán leereszkedünk a Hasadék-terembe.
      A Hasadék-terem a barlang legtágasabb ürege. A terem végén lévõ omladék lépcsõn lemászva (kb. 2 m) bal oldalt egy kis fülkében érjük el a barlang legmélyebb pontját (-14,4 m).
      A barlang további bejárását az omladéklépcsõ elõtt balra nyíló Szemüreg nevû kettõs nyílású szépen oldott járatán felmászva folytatjuk. A Szemüreg felett egy alacsony járaton átkúszva 5-6 m után érjük el a Nagy-termet vagy régebbi elnevezésén Sajt-termet amely nevét a jelenleg is látható mennyezeti lyukacsos gömbüstjeirõl kapta. A Nagy-terembõl baloldalt a mennyezet alatt nyíló átbújón keresztül rövid kitérõt tehetünk a Galéria szakaszban, amely kb. 11 m után visszacsatlakozik egy szûkülettel a Nagy-terem baloldali kürtõjébe.
      A Nagy-terembõl a barlang további bejárását a bejárattal szemben a terem jobb oldalán a talpponton lévõ viszonylag alacsony lyukon át bújva folytathatjuk, ahol kb. 4 m után érjük el a Végponti-termet. A terembe érve egy 6-8 m magas kürtõ látható. A terme bejárattal szembeni oldalán egy kis fülkébe érünk, amelyben gyéren szalma cseppkövek láthatók. A fülkébõl egy lapos meredeken emelkedõ járaton jutunk fel az Új-végponti-terembe.
      A barlang bejárása kb. 1 óra a bejáráshoz csak barlangász alapfelszerelés szükséges.

Elérhetőségeink

Székhely és levelezési cím:

8044 Kincsesbánya
Kincsesi út 2.

Telefonszám

+3622418224

Kutatóállomás

8109 Tés-Csőszpuszta