free bootstrap themes

Barlangjaink

Szelelő-lyuk


      Téstõl K-re 4 km-re, a Tábla-völgy fejénél lévõ, önálló facsoporttal fedett nyelõsorban egy jelentéktelen kis löszfalú mélyedésbõl indul lefelé a barlang természetes jellegû, de mesterségesen kibontott bejárata.
      Egy korábban megfigyelt hóolvadási helyen mélyített kutatóaknából tárta fel 1977 októberében az Alba Regia Barlangkutató Csoport. Nevét az alulról feltörõ intenzív légáramlásról kapta, amely valószínûsíti kapcsolatát a kb. 90 m-re DDNY-ra nyíló Tábla-völgyi-barlanggal.
      Befoglaló kõzete lösszel fedett felsõ triász dolomitos mészkõ, amelyben a barlang egy jelentõs térbeni kiterjedésû 20o - 200o irányú tektonikus hasadék mentén alakult ki. Jellege tektonikus hasadékbarlang, amelyet a beékelõdött kõtömbökbõl álló omladékos szakaszok több szintre osztanak, ugyanakkor a bejárható részek határát is szinte mindenütt az omladék, illetve az azon kialakult álfenék képezi. A legszemléletesebb a párhuzamos oldalfalak között létrejött Alsó- és Felsõ-Nagy-terem, valamint a Mozaik-terem környéke, amelynek elnevezése a mozaikszerûen töredezett keleti falfelülettõl származik.
Az uralkodó tektonikus nagyformák mellett az egész barlangra jellemzõen csak kismértékû korróziós utóhatás figyelhetõ meg, kivételt az északi részébe csatlakozó illetve egyéb kisebb kürtõk jelentenek, amelyek helyenként szépen ívelt oldás formákat mutatnak (pl. Lapos-terem kürtõi).
Fejlõdõ cseppkõképzõdményei nincsenek, de alsó részének kitöltésébõl 5-10 cm vastagságú kéregtöredékek kerültek elõ. Felsõ részein és kereszthasadékai falán gyakoriak a huzat borsókövek, néhol sötétszínû mangános, bitumenes falrészletek is megfigyelhetõk.
Szilárd kitöltése zömmel a helyben keletkezett omladék és kõzettörmelék, valamint a felszínrõl származó bemosott lösz és vörösagyagos hordalék, behullott növényi részek.
Klímája érzékszervileg kellemes, száraznak mondható köszönhetõen a kihúzó téli légáramlásnak.
A megfigyelt futóbogarak, giliszták és pókok mellett szúnyogok, legyek tanyáznak a bejáratot követõ szakaszon, valamin kevés számú denevér használja téli alvóhelyként.
      A barlang megközelítése:
Csõszpusztáról indulva a Várpalotára vezetõ aszfaltút 10 sz. kilométerkõ utáni kanyarulata magasságában a szántóföldön át kelet felé földút vezet, amelyen kb. 1,3 km után a Tábla-völgy talpára érünk.
Itt a jobbra elnyúló facsoport középsõ részén találjuk a barlang nyitott bejáratát, amely egy kb. 2 m átmérõjû, löszfalú gödör aljából indul meredek lejtéssel északi irányba.
      A barlang bejárása:
A löszfal alatti omladékos bejáraton lebújva egy viszonylag tágasabb ferde hasadékba jutunk kb. 6 m mélyre. Lejtõsen É felé haladva jobbra a Lapos-terembe mászhatunk fel, míg balra a T-hasadék kellemetlen szûkületén átpréselõdve leereszkedhetünk a tágasabb Nagy-terem felsõ szintjére. Innen kicsit tovább mászva lefelé a hajdani legmélyebb, - egykor jól szellõzõ, majd beomlott - bontási helyre érünk, míg a felsõ szint túlsó vége alatt az Alsó-Nagy-terembe mászhatunk le a termet tagoló álfenék hatalmas omladék tömbjei között. Az alsó rész középsõ szakaszának talpi kõtömbjei mentén még lejjebb lehet látni, de a járatok igen szûkek, csak vékony alkatú kutatók részére járható. A felette húzódó kürtõszerû járaton felkapaszkodva a Mozaik-terembe jutunk. Ennek túlsó végén jobbra lekúszunk az un. Új rész felé, amelynek déli vége már nagyon megközelíti a szomszédos Löszkút zónáját. Az Új rész jobboldali fala mentén lévõ omladékban, szintén egy járhatatlanul szûk rés vezet lefelé.
      Visszafelé célszerû ugyanezen az útvonalon a felszínre jönni, bár innen a Mozaik-terem elõtti kis akna alsó részébõl egy szûk átbújó is vezet a legutóbb feltárt kerülõ járatba, amelyen át egy rövidítõ úton is feljuthatunk a bejárati akna déli része alá, ám ez az útvonal több ponton is nagyon omlásveszélyes, így bejárása nem ajánlott.
Bejárásához alapfelszerelés elegendõ.

Elérhetőségeink

Székhely és levelezési cím:

8044 Kincsesbánya
Kincsesi út 2.

Telefonszám

+3622418224

Kutatóállomás

8109 Tés-Csőszpuszta