free html website templates

Barlangjaink

Tábla-völgyi-barlang


      Téstõl keletre 4 km-re, a Tábla-völgy felsõ szakaszán keletkezett idõszakos víznyelõ sor harmadik tagjából nyílik az I.-31.sz. karsztobjektumból, amely a nyelõsorban egy szigetszerûen álló facsoportban található 18 m átmérõjû és 7 m mélységû meredek falú, löszben kialakult víznyelõtölcsér. Megközelítése ÉK-i irányból célszerû.
      A tölcsér mélypontjából lefelé nyíló bejárat mesterségesen kibontott, alul falazattal illetve felül beton kútgyûrûvel kiépített és vasráccsal lezárt.
      A nyelõsorban É-felõl közvetlen szomszédságában az I.-32.sz. un. Löszkút ill. a Szelelõ-lyuk nevû barlang nyílik, míg 80 m-re DK-re a fokozottan védett Jubileumi-zsomboly (I.-29, 4422/5) található.
      A barlang bejárat alatti elsõ szakaszát Markó László vezetésével a Veszprémi Egyetem barlangkutatói tárták fel a nyelõ tölcsér aljának kibontásával 1960-ban.
      Ekkor sikerült az üregrendszert predesztináló fõhasadékba jutni, és kb. 12 m mélységig valamint 70 m összhosszúságban megismerniük.
      További kutatását az Alba Regia barlangkutató csoport folytatta újabb jelentõs részek feltárásával, így 1974-ben a 73 m mélységû, zsomboly jellegû szakasz felfedezésével.
      Befoglaló kõzete felsõ triász dolomitos-mészkõ (Dachsteini Mészkõ Formáció), amely átlagosan 27 fokos dõlésû északi irányba. A barlang eddig megismert járatai egy 30o - 210o irányítottságú függõleges hasadék mentén alakultak ki.
      Jellemzõen idõszakosan aktív víznyelõként funkcionáló tektonikus hasadékbarlang, kevés másodlagosan kialakult fõként korróziós formákkal illetve gyér eróziós nyomokkal. (Az idõszakosan befolyó vizek a zsomboly jellegû szakaszon át nyelõdnek a karsztba.)
      Morfológiailag a járatrendszer két jól elkülönülõ szakaszból áll, amelyek bejárás szempontjából is önálló részt jelentenek mindjárt a bejárati szakaszt követõen.
      Az elsõ a bejárat alatti Nagy-terem valamint az uralkodó törésirány mentén kialakult és a rétegdõlést is követõ ÉÉK-i lejtésû, függõlegesen tagolt tektonikus járathálózat, amelynek legalsó végponti zónája 30 m mélységben van és kb. 25 m-re közelíti meg a szomszédos Szelelõ-lyuk "végpontjait". Feltételezhetõ, hogy a két barlang között további átjárható összeköttetés van, amelyet a "névadó" intenzív légáramlás is valószínûsít.
      A járathálózat legmagasabb szakaszain fiatal cseppkõ óvoda szerû képzõdményeket találunk, míg a Nagy-teremben már jelentõsebb felületû lefolyásokat és álló cseppköveket is láthatunk.
      Jellemzõek a tektonikus eredetû tömbös omladékok és tömegátrendezõdések, továbbá a függõleges hasadékok mentén, valamint a rétegátmenetek nyomvonalán kialakult jellegzetes tágulatok, az ún. "T-hasadékok" ill. járatszelvények.
      A barlangrendszer másik, formailag elkülönülõ része a bejárat alól DNY irányba feltárt zsomboly szakasz, amely a hasadékrendszert közel merõlegesen lezáró, és átlagosan 70 fokos dõlésû vetõsík mentén kialakult ferde aknarendszer.
      A 73 m mélységig járható vertikális szakasz omladék szintekkel tagolva több jellegzetes felsõ triász rétegsort harántol a dolomit-mészkõ határ átmenetbõl, az átmeneti részeken kellemetlen szûkületek és jelentõs álfenék szintek kialakulása mellett. Ebben a járatzónában is uralkodóak a tektonikus formák, bár több helyütt, - fõként az alsó szakaszokban - jelentõs korróziós formakincset is találunk, sõt a -51 m szinten becsatlakozó 2 kisebb kürtõ határozottan eróziós jelleget mutat. Erózióra utal még a több helyütt fellelhetõ és számottevõ mennyiségû hordalékos kitöltés is, amelybõl néhány vizsgálati darab kvarckavicsnak bizonyult.
      Az aknarendszer jelenlegi végpontján egy kis mélységû, kb. 1 m2 felületû szifon jellegû állandó "tavacska" képzõdött, amely felett a ferde falrészen kb. 10 cm vastagságú megtört és részben visszaoldott cseppkõ kéreg található.
      Az aknarendszer a szûkületek mentén csak nehezen járható, az aknákban a kitett traverzálások miatt pedig kötélbiztosítás ajánlott.
A bejárati zóna alól idõsebb korúnak tûnõ kavicsos kitöltés és vörös agyag kíséretében került elõ két mastodon faj fogtöredéke, így az 1974 évi feltárás során: mastodon-Mastodon arvernensis (a felsõ pliocénban gyakori, de az alsó pleisztocénban még elõfordul) molaris fr., illetve 1978-ban mastodon-Gomphoterium longirostre (az alsó pannonra jellemzõ faj) görgetett példányai, - mindkettõ a MÁFI gyûjteményében található.
      A barlang megközelítése:
A Tési-fennsíkon Csõszpusztáról Várpalota felé vezetõ mûút 11-es km-nél (balra) ÉK-felé haladó földúton kb. 1200 m után érjük el a Tábla-völgyet amelyen DK-felé lejtõirányba haladva kb. 800 m után egy önálló facsoportban találjuk a barlangot rejtõ kb. 7 m mélységû I.-31-es nyelõtölcsért.
      A barlang bejárása:
A vasráccsal lezárt bejáraton a 4 m mély kutatóakna aljáról tágas, szemben meredeken lejtõ hasadékba lépünk. A balra cseppköves tömbök között induló járat a barlang régi szakaszába vezet, ahol többszintes zegzugos és szûk hasadékokon át 27 m mélységig érhetünk le. A zsomboly szakaszhoz: a bejárati terembe a járattalpon lapos nyílás indul jobb kéz felé, amelyben rövid vízszintes kúszás után egy keskeny függõleges nyíláshoz érkezünk. A rendkívül szûk aknában 5 m ereszkedve tágasabb fülkébe lépünk, ahol az alattunk nyíló Hágcsós-terembe vezetõ 7 m-es vaslétra kikötése van. A létra jelenleg nem használható, az aknába kötélbiztosítással ereszkedhetünk le. A markáns szerteágazó hasadékokkal szabdalt aknába jól megfigyelhetõk a szivárgó vizek oldóhatásainak nyomai.
      A terem mélypontján induló kuszoda után újabb tágasabb omladékos üreg következik, amelynek agyagos talpán 10 m-es lépcsõzetes ereszkedés után igen kényelmetlen szûkülethez érünk.
      A függõleges nyíláson az instabil kövek miatt óvatosan ereszkedünk 4 m-t egy csipkésre oldott falú, hasadékszerû terembe. Az üreg talpán induló szûk nyíláson lemászva, éles kövek közötti átbújót találunk, amely egy 4 m mély hasadékba vezet.
      A terem agyagos talpán átbontott nyíláson, az álfenék omladék tömbjei között újra tágas hasadék aknában folytatjuk utunkat, melyet helyenként beékelõdött álfenekek tesznek tagolttá. 10 m ereszkedés után omladékos álfenékre érkezünk, ahol jobbról kereszthasadék csatlakozik be. Ezen folytatjuk utunkat mint egy 4 m ereszkedve a szûk nyíláson. Ezen a szakaszon szép oldásformákat figyelhetünk meg.
      Az álfeneket elérve a szemközti sík fal alatt találjuk az utolsó, omladékos lebújóval induló 7-8 m szûk hasadékot, amelynek alja a zsomboly jelenlegi végpontja, ahol egy kis kb.1 m2 felületû kis tavacska található.

Elérhetőségeink

Székhely és levelezési cím:

8044 Kincsesbánya
Kincsesi út 2.

Telefonszám

+3622418224

Kutatóállomás

8109 Tés-Csőszpuszta