create your own site for free

Barlangjaink

Csengő-zsomboly


Szinonima: I.-51. sz. víznyelõ barlangja
Hegység: Bakony, Tési-fennsík, Csengõ-hegy, 486 m tszf. magasság
Település: Olaszfalu
Hossza: kb. 210 m , Mélysége:134 m
Bejárata: a Csengõ-hegy Ény-i oldalán, egy alig észrevehetõ enyhe völgyhorpasz vízvezetõ vonalán, fiatal erdõvel fedett terepen nyílik, közvetlenül a régen ismert Ördöglyuk szomszédságában.
      Mesterségesen kibontott bejárata beton kútgyûrûkkel van kiépítve és vasrács ajtóval lezárva.
      Az Ördöglyuk szakadéktöbrébe tartó vízvezetõ árok aljából, egy idõszakos vízfolyásokat lefejezõ kis felszakadás megbontásával tárta fel 1979 nyarán az Alba Regia Barlangkutató Csoport (Kárpát 1979.). Nevét a Csengõ-hegyre emlékeztetvén kapta.
      Az akkori feltáráskor 53 m mélyre, az Óriás-akna aljáig sikerült lejutni. Ennek talpi omladékába mélyített tíz méteres kutatóaknán keresztül 1981-ben feltárult a Vetõ járatának meredeken lejtõ folyosója, amelynek végpontját 85 m bejárati szint alatti mélységben, egy újabb nagy vastagságú omladék álfenék képezte.
      Felkészülve a nehéznek és hosszadalmasnak ígérkezõ áttörési kísérletre, a csoport átdolgozta az Óriás-akna alján lévõ korhadó faácsolatot a bányászatban használatos 1 m hosszú TH acélbordákkal, majd megtörtént a közlekedõ útvonalak teljes technikai felújítása 1983-ban. Hasonlóan elkészült a bejárati kutatóakna biztosítása betonozással és beton kútgyûrûk beépítésével, illetve 1985-ben a barlang lezárására is megvalósult.
      A Vetõ alján felhalmozódott omladék átbontása eközben már 1984-ben már elkezdõdött. Az innen kihajtott 14 m mélységû háromszögszelvényû kutatóakna már végig acélbiztosítással készült, amelynek minden eleme M12-es csavarokkal lett rögzítve elcsúszás ellen.
      A kutató akna alján végre 1987 õszén ismét megnyílt az út lefelé, s a kutatók elérték a zsomboly újabb végpontját jelentõ vizes szifont 134 m mélységben. (Szolga F. 1987.)
      Sajnos az acél ácsolat utolsó szakaszának stabilizálása elmaradt, így az 1988 tavaszán történt omlás nyomán az új rész 100 m mélységben megint elzáródott.
      Kibontása újabb biztosító elemek beépítése után 1999-ben történt meg és a zsomboly azóta ismét teljes mélységben járható.
      Bejárata a felsõ triász és alsó jura rétegátmenet határán helyezkedik el.
      A korábbi földtani vizsgálatok a néhány méterre lévõ Ördöglyuk befoglaló kõzetanyagát dachsteini típusú alsó liász mészkõnek határozták meg és tapasztalatok alapján hasonló kõzetet találunk a Csengõ-zsomboly bejárati szakaszaiban is. Kb. 15 m mélységben azonban jólfejlett megalodus héjakat fedeztünk fel a Harang-akna tetejének falában majd lejjebb tömegesen is elõfordulnak a végpont elõtti szakaszon, így jelenlétük inkább felsõ triász kõzetanyagot valószínûsít. Ez szövetszerkezetét tekintve típusos dachsteini mészkõ, amely szinte maradék nélkül oldódik (Németh T. 1981.). Tektonikusan erõsen megdolgozott, a barlang járatai tektonikusan predisztináltak. Az Óriás-akna omladékzónája három törési sik metszése mentén jött létre melyek közül legszemléletesebb az alóla szabad felszínnel kifutó 55 fok dõlésû vetõtükör.
      Az üregtágításban döntõ szerep a leszálló vizek korróziós hatásának jutott, emellett az idõszakosan befolyó áradmányvizek kisebb eróziós nyomai is felfedezhetõk (pl. mennyezeti csorgák, kavicshordalék). Fõként függõleges jellegû, lefelé táguló aknák sorából áll, amelyeket szûk keresztmetszetû és enyhe lejtésû rövid járatszakaszok kapcsolnak össze.
      Méreteit tekintve a zsomboly legimpozánsabb járatszakasza az Óriás-akna, amelynek függõleges kiterjedése 25 m.
      A feltárási tapasztalatok alapján minden jel arra utal, hogy a jelenleg ismert aknasor mellett húzódik egy párhuzamos aknarendszer is, mely valahol az Ördöglyuk-Ördög-terem - Spárga-kürtõ tengelyvonalában halad. Ez helyenként cseppkövekben gazdag szakaszokkal össze is lyukad a jelenlegi járatokkal. Ilyen pl. az utolsó acélácsolatból kibújva megismert oldalakna, amelynek falait szinte mindenütt üde felszínû és világos színû kérgezõdés, függõcseppkövek borítják. Hasonló gyakorisággal fordulnak elõ képzõdmények a Spárga-kürtõben, ahol 20-30 cm-es drapériákat, kis baldehin szerû lefolyásokat is találunk, sõt mennyezeti kürtõjében a dúsan nõtt képzõdmények okoznak szûkületet.
      Egy hajdanán jól szellõzõ járat reményét keltik azok a függõ cseppkövek és lefolyások a végponti szifonjárat felett, amelyek itt szintén nagy felületen láthatók és fejlõdõ állapotban vannak. Nagy foltokban találhatunk még képzõdményeket a zsomboly egyéb részein is (pl. Viszhang-akna, Varcogó), ám ezek csak egykori képzõdmények lekoptatott (visszaoldott?) maradványai.
      A barlang uralkodó kitöltése a helyben keletkezett omladék, mely az aknarendszer középsõ szakaszában különösen nagy tömegben halmozódott fel. Ugyanitt az oldaljáratok üledékcsapdáiban és a párkányokon felszíni eredetû kavics illetve homok jellegû hordalékot is találunk, továbbá lösz és agyag lerakódásokat.
      A zsomboly végpontján mért legnagyobb CO2 tartalom 2% volt.
      A barlang kutatása során több alakalmi tudományos vizsgálat is folyt, ezeket a Csoport Évkönyvei foglalják össze. Csontleletek alapján a barlang egyes részei már a feltárás elõtt õsi denevér lakóhelyek voltak, és jelenleg is folynak a rendszeres denevér megfigyelések.
      Fokozott védelmét a denevérek élõhelyének megóvása, valamint jelentõs méretei és megismert földtani értékei teszik indokolttá. Mindemellett továbbkutatásával potenciális lehetõség van hazánk egyik legmélyebb barlangjának feltárására.
      A barlang lezárása természetvédelmi és életvédelmi okokból történt. Látogatni a gondozást végzõ Alba Regia Barlangkutató Csoport közremûködésével lehet. A barlang bejárását fixen beépített vaslétrák segítik, de az aknák csak kötélbiztosítással járhatók.
Fontosabb irodalmak:
Kárrpát J. 1979.: A kistéspusztai Csengõ-zsomboly feltárása - Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1979. 16-18. l. kézirat
Németh T. 1981.: Kõzetvizsgálatok - Alba Regia Barlankutató Csoport Évkönyve 1981. 21-25.l. kézirat
Szolga F. 1987.: Feltáró kutatás a Tési-fennsíkon - Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1987. 20-25 lap kézirat

Elérhetőségeink

Székhely és levelezési cím:

8044 Kincsesbánya
Kincsesi út 2.

Telefonszám

+3622418224

Kutatóállomás

8109 Tés-Csőszpuszta