css templates

Barlangjaink

Bongó-zsomboly


Nevét különleges akusztikai jelenségeirõl kapta.
Helye: Bakony-hegység, Tési-fennsík, Zsidó-hegy 445 m tengerszintfeletti magasságban.
Település: Bakonynána
Hossza: 170m, mélysége: 38 m

      A Tési-fennsík nyugati részén a Zsidó-hegy dél-keleti oldalában, a Kánkúti-erdõ fiatalosában egy idõszakos víznyelõ mélyedésébõl nyílik, közvetlenül a földút mellett. Bejárata mesterségesen lett kibontva és beton falazattal, valamint három beton kútgyûrûvel van kiépítve, vasrács ajtóval lezárva. A lejárati aknában vaslétra segíti a közlekedést.
      Az I.-110. sz. víznyelõben mélyített kutató aknából 1982-ben tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport. A feltárás során több barlangszakaszba csak gépi vésés és repesztés árán sikerült bejutni, majd a 80-as évek derekán a csoport szivattyúzással és robbantással tovább tágította illetve mélyítette járatait, jelentõsebb továbbjutás nélkül.
      Befoglaló kõzete a fennsík északi peremére jellemzõ és önálló úgynevezett támaszkodó karsztvízrendszert képezõ kréta mészkõ. A barlang járatrendszere a középsõ kréta albai emeletének üledéksorát tárta fel, így a zsomboly végpontját jelentõ szifon nagy valószínûséggel a feküben települõ és vízzáró muniériás agyag illetve márga közelségére utal, amely a rétegösszlet vízrendszerét a fõkarszt vízrendszerétõl izolálta.
      A barlang keletkezését tekintve döntõen a beszivárgó és leszálló felszíni eredetû vizek és idõszakos vízfolyások oldása nyomán jött létre.
      Három jelentõsebb kiterjedésû valamint három kisebb szelvényû párhuzamos aknarendszerbõl áll, amelyek lépcsõzetesen kialakult keskeny talpmenti járatokkal kapcsolódnak egymáshoz, vagy az aknák oldalfalából ablakokkal nyílnak össze.
      Az aknák felsõrésze szûkülõ szelvénnyel járhatatlanul záródik, itt a mennyezeten fejlõdõ 10-15 cm-es függõcseppkövek, cseppkõlefolyások vannak. Az aknák talpa ferde szálkõsíkkal záródik,amelyet kis vastagságú, helyben keletkezett omladék takar.
      Szemet gyönyörködtetõek a durva zátonymészkõben kivájt csészék, lyukak és méteres hosszan követhetõ mm vékonyságú áthatási élek. Említést érdemelnek a Lyukas-aknába becsatlakozó feltöltõdött patakmeder és a jelenlegi végpontot képezõ vizesszifon, amelyek morfológiai szempontból elütnek környezetüktõl. Hasonlóan érdekes a névadó Bongó-akna, amely tisztán oldódással alakult ki, 20 m mélységû és 2-3 m átmérõjû, kör keresztmetszetû. Az impozáns "csõ" csak rendkívûl szük lyukakkal csatlakozik az aknarendszerhez. Feltárása 13 m mélyrõl az elosztó hasadék falában mesterségesen megnyitott kis ablakon keresztül történt, s ez az egyetlen ember számára járható nyílása ma is. Bejárása csak kötéltechnikával lehetséges.
      Az impozáns méretû rekviéniás aknában a befoglaló kõzet õsmaradványainak valóságos tárházát ismerhetjük meg. A kipreparálódott és elmetszett õsmaradványok mellett kalcitkristályokat, mangán fészkeket és vasoxid rózsákat is fellelhetünk.
      A korábban "érintetlen" barlangból már a feltárás idején üledék és légminta vétel történt amelyek mikrogomba vizsgálati eredménye pozitívnak bizonyult humán parazita bõrgombák tekintetében, valószínüleg a közeli nagyüzemi állattartás következményeként.
      A barlang üregrendszere által harántolt és korróziósan jól kidolgozott kréta rétegfeltárás helyszíni tanulmányozása mellett (Knauer J., Juhász Á., Szente I., R. Völker), megtörtént a kõzetminták laboratóriumi elemzése is. A begyûjtött 9 mintából vékony csiszolatok készültek, ezek paleofaunisztiai és szövetszerkezeti vizsgálatát Gellai Mária végezte el (1985.). A fentiek alapján a zsomboly felsõ szakasza orbitolinás, középsõ zónája mikrofaunás és alsó része rekviéniás mészkövet tárt fel, így a hegységben jellemzõ kifejlõdés alapján néhány méter után a muniériás agyagmárgának kell következnie.
      Részben megtörtént a barlang hidrológiai vizsgálata is (1986.) a Végponti-szifon vizébe adagolt fluoreszceint a Gaja-patak mentén fakadó Vadalmás-forrásban sikerült kimutatni.
      Fokozott védelmének indoka, hogy hazai viszonylatban a legjelentõsebb krétamészkõben keletkezett üreg, amelyen keresztül kiválóan tanulmányozhatók a rétegsor szerkezeti sajátosságai, õsmaradványai és karsztosodási foka.
      Bejárata természet és életvédelmi okokból rácsajtóval lezárt, látogatni engedéllyel a gondozást végzõ Alba Regia Csoport közremûködésével lehet.
      Megközelíthetõ földúton terepjáróval egészen a barlangig. Bejárásához alapfelszerelés és technikai eszközök kellenek.
Legfontosabb irodalmak:
Szolga F. 1982.: Feltáró kutatás - Beszámoló az MKBT 1982. évi tevékenységérõl 46-48. l.
Szolga F. 1983.: Újabb feltárások a Tési-fennsíkon - Karszt és Barlang I.-II. 61-62. l.
Eszterhás I. - Knauer J. 1985.: A Bongó-zsomboly litológiai kutatásának eredményei - Alba Regia BKCS Évkönyv 142-145. l.

Elérhetőségeink

Székhely és levelezési cím:

8044 Kincsesbánya
Kincsesi út 2.

Telefonszám

+3622418224

Kutatóállomás

8109 Tés-Csőszpuszta