AZ ALBA REGIA BARLANGKUTATÓ CSOPORT

Alakulás éve: 1961

Bírósági nyilvántartási száma: Pk.61.001/1192/4. Fejér Megyei Bíróság

Létesítő okirat szerinti közérdekű célja:

- Karsztok és barlangok feltáró és tudományos kutatása, védelme, gondozása
- Karsztok és barlangok ismertetése és bemutatása,oktatása
- A barlangkutatás iránt érdeklődő természetes személyek összefogása, oktatása
- A barlangi mentőszolgálatok szakmai és cselekvő támogatása

A korábbi években tett SZJA 1 %-os felajánlásokat megköszönve, számítunk további szíves támogatásukra.
Adószámunk: 19097628-1-07

    Az Alba Regia Barlangkutató Csoport története 1961-ben kezdõdött, amikor Zentai Ferenc az akkori székesfehérvári "Ságvári Endre" Ált. Gép- és Híradásipari Technikum fiatal tanára lelkes kis csapatot verbuvált diákjaiból, akik az iskolai mûhelyruhájukat kifordítva, gyertyával a kézben elõször pillanthattak be a Budai-hg. barlangjainak titokzatos, elõttük addig ismeretlen világába.

A sok kalandos túra élményétõl indíttatva, a barlangász irodalom olvasása közben ébredt fel bennük a vágy valami igazán új, "saját barlang" feltárására, az önálló felfedezésre.

Így jutott el a lelkes kis csapat "útkeresés" közben 1962-ben a Tési-fennsíkra, amelynek kutatásával további tevékenysége elválaszthatatlanul összefonódott és kiteljesedett.

Abban az idõben a fennsíkon mindössze két kisebb barlangot tartottak számon, mára a terület víznyelõinek kitartó és módszeres feltárásával félszáznál több barlangot ismerünk, ezek feltérképezett, összes járathosszúsága meghaladja az öt kilométert.

Napjainkban a Tési-fennsíkon méretei és tudományos jelentõsége alapján öt barlang fokozottan védett, országos jellegû természeti értéket képvisel. Legnagyobb a 3,6 km összhosszúságú Alba Regia-barlang, amely 204 méteres függõleges kiterjedésével, egyben hazánk harmadik legmélyebb barlangja, de további öt zsomboly foglal el elõkelõ helyet a hazai barlangok mélységi rangsorában.

    A kezdeti idõkben megfogalmazott célirányos és szerteágazó kutatási programok megvalósítását nagyban elõsegítette, hogy 1965-ben sikerült egy romos házrészt megszerezni a fennsík központi részében Csõszpusztán, amelyet a csoport szinte önerõbõl fejlesztett és bõvített tovább. Az évek során így a feltáró és tudományos barlangkutatás valódi bázisává vált, - Alba Regia Barlangkutató Állomás néven . Hálóhelyek, fürdõ és öltözõ, mûhely, táborkert, valamint laboratóriumi és kiállító helyiségek állnak a kutatás szolgálatában.

    Az elmúlt közel fél évszázad alatt óriási ismeretanyag gyûlt össze a terület földtani viszonyairól, karsztjelenségeirõl, egyéb természeti és régészeti értékeirõl.

A csoport tagjai hatalmas terepmunkával elkészítették a Bakony- és a Vértes-hegység barlangkataszterét is, ennek nyomán az ismert barlangok száma mindkét területen megduplázódott.

    Ugyancsak Mi írtuk a Bakony útikalauz barlangos fejezetét és Magyarország fokozottan védett barlangjainak ismertetõjét területünkrõl,de az elért eredményekre több hazai és külföldi szakirodalomban, túrakalauzban is találunk hivatkozásokat.

    Forgatott a területen a MAFILM, több ízben a Magyar Televízió, valamint a Fehérvári és Várpalotai Városi Televíziók.

    1989-ben hazánkban rendezték meg a X. Nemzetközi Szpeleológiai Kongresszust, amelynek egyik helyszíne a csoport kutatási területe és barlangkutató bázisa volt. A világ szinte minden részét képviselõ szakmai vendégek az itt folyó tevékenységrõl nagy elismeréssel szóltak, amelyet szerintük "nyugati technológiával sem lehetett volna jobban csinálni."

  -  Barlangi méréstechnika, eszköz és mûszerfejlesztés
  -  Fennsíkperemi karsztforrások rendszeres vizsgálata és hozammérése
  -  Víznyelõ- forrás összefüggés vizsgálatok víz nyomjelzéssel
  -  Barlangtérképezés és foto dokumentáció készítés
  -  Barlangi csepegõ vizek levonulásának és összetételének vizsgálata
  -  Barlangi kitöltések üledékföldtani és õslénytani vizsgálata
  -  Befoglaló kõzetek földtani vizsgálata
  -  Barlangi mikroklíma és radon transzport vizsgálatok
  -  Barlangi faunisztikai gyûjtések és meghatározások
  -  Karszthigiéniai és mikrobiológiai vizsgálatok
  -  Feltárások és a terület régészeti értékelése
  -  A Keleti-Bakony, valamint a Vértes teljes területének barlangkataszteri feldolgozása
  -  Víznyelõ jellegû barlangok bejáratának kiépítése és lezárása

Számtalan díjnyertes TDK szakdolgozat, alkotóifjúság pályamû és sikeres diplomamunkák egész sora táplálkozott az itt folyó kutatások forrásmunkáiból, így a kollektív háttértevékenység lehetõséget nyújtott az egyéni tehetségek kibontakoztatására, és az önmegvalósításra is. Az egyéni díjazások mellett a csoport pályafutása során több országos szintû, kollektív elismerést is kapott:

  -  Fejér Megye Természetjárásáért Emlékplakett 2011
  -  Hermann Ottó emléklap: a kiemelkedõ kollektív munkáért 1976, 1977, 1984
  -  Kadic Ottokár emléklap: a karsztterületek tudományos kutatásáért 1976, 1991
  -  Vass Imre emléklap: a barlangfeltárói tevékenységért 1982
  -  Országos Bemutató Szakköri cím 1982
  -  Velinszky-díj 1980: Fejér Megye legmagasabb közmûvelõdési díja
  -  Marcel Loubens Vándorkupa: barlangi ügyességi verseny (háromszor)
  -  Az MKBT és a KTM által az éves barlangkutatási beszámolókra kiírt Cholnoky-pályázaton elsõ helyezést értünk el: 1975, 1976, 1979, 1980, 1981, 1982,1984,1985,1986,1987,1988,1989,1998,1999-2001,2002-2003,2004-2005,2006-2007 évekrõl készített évkönyveinkkel. Második hely: 1977,1978,1983,1991,1994,1995,1996,1997,2011 Harmadik helyezés: 1990,1993

    A csoport állandó törekvése, hogy ne csak szakmai körökben, hanem szélesebb közéleti fórumokon is népszerûsítse a barlangkutatást és értõ, segítõ híveket, utánpótlást toborozzon a hazai barlangkutatás ügyének.

    A kutatóállomás táborozó kertjében nyaranta (a barlangkutató táborok mellett), több turnusban általános és középiskolás vándortáborok, környezetvédelmi táborok és egyéb diákmozgalmak is otthont kapnak.

    A gyerekek megismerkednek a terület legszebb kiránduló helyeivel, növény és madárvilágával, tanulmányozhatják a geológiai feltárásokat, továbbá barlangi túrákon vesznek részt, maguk is megtapasztalva a felfedezés örömét, az egymásra utalt közösségi és természet közeli életet.

    Évente 600-800 érdeklõdõ túrázik már rendszeresen a fennsíkon, de lassan hagyománnyá válik, hogy a Föld Napja alkalmával, valamint a kisgyóni Természetbarát Találkozók idején több száz diák látogat el a barlangokba is.

    1980-óta a kutatóállomáson van a turisták Kék-túra bélyegzõje, akik így "akaratlanul" is bepillantanak az itt folyó tevékenységbe, megtekintve a barlangászok állandó kiállítását vagy elbeszélgetve egy-egy kutatóval.

    Az egykori, nagy útra kelt diákcsapatot az évek során egy minden szempontból heterogén amatõr közösség váltotta fel, amely 1991-ben önfenntartó, önálló társadalmi szervezetté (jogi személlyé) alakult át változatlan névvel és célkitûzésekkel, megtartva múltunk tiszta értékeit.

    A csoport tevékenység nyitottsága révén a "barlangkutatás eszméje" baráti, munkahelyi, iskola és egyéb kapcsolatokon keresztül gyûrûzik tovább, de több olyan fiatal is van, akinek szülei vagy nagyszülei az egykori alapító tagok voltak.

    A csoport tagjai ma is döntõen fiatalok, akik csak most ismerkednek az örök sötétség birodalmával. Tanfolyamokon és az "öreg barlangászok védõszárnya" alatt a mindennapi barlangi gyakorlatban kell felnõniük az önként vállalt feladatok megoldásához. Mindezt a természet szeretetével és elkötelezettséggel, igaz emberi tartással, hiszen a barlangkutatás egyfajta életmódot és elhivatottságot is jelent.